Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete által szervezett agrárkonferencia, amely közel száz szakember és gazda részt vételével zajlott január 20-án Hargita Megye Tanácsa székhelyén, az agrárium hagyományos problémái - kiútkeresés - alternatívák vázra volt építve.
Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözlőbeszédében örömét fejezte ki az iránt, hogy “akik közvetlen módon a gazdálkodásból élnek, a bőrükön érzik az ágazat minden gondját” a vártnál nagyobb számban vettek részt a rendezvényen.

A nemzetek sorsa attól függ, hogy miként táplálkoznak, miként élnek, mit adnak át unokáiknak, vallja dr. Seregi János, a gödöllői Szent István Egyetem előadó tanára, aki arra intette a jelen levőket, tanuljanak a rossz magyarországi példákból és igyekezzenek nem elkövetni ugyanazokat a hibákat. A hosszú távú gazdálkodás, a föld művelése kultúrát, kultúr tájat eredményez, a túlgépesített, intenzív technológiára épülő mezőgazdaság hosszútávon nem fenntartható ágazat, nehezen kontrolálható káros hatásokat indukál, a táj gazdasága leépül, ’agrársivataggá’ silányul – csengett ki mindkét magyarországi előadó szavaiból.
„A jövőben az lesz gazdag, aki jó minőségű talajjal rendelkezik – értett egyet a két előbbi előadóval a világlátott biogazda, Willy Schuster, aki saját tapasztalatairól, gazdaságáról számolt be és egy lehetséges alternatívát tárt a hallgatóság elé: a biotermékek felé irányulást, környezetbarát módon előállított egészséges élelmiszerek előállítását.A délelőtti előadásokból és hozzászólásokból az csengett ki, hogy sok mindenre van esély, lehetőség, ami a mezőgazdaság jövőjét illeti. Előnnyé kovácsolható, hogy nincsenek a végletekig kizsákmányolva, vegyszerekkel telítve a földek, a járható utat pedig a gazdák összefogása, alaposan átgondolt cselekvési terve jelentené. 
A rövid ebédszünetet követően három különböző témakör szerinti csoportosításban, külön helyszíneken folytatódott a rendezvény.

Az I. szekcióülésen a burgonyatermesztésről az előadást Dr.Sztankovszky Attila, a Burgonya Kutató Állomás munkatársa tartotta.
Ismertette a burgonyatermesztés fontosságát, a piacon megjelent új burgonyafajtákat, valamint azok hektár-hozamát. Előadása során kitért a betegségekre, amelyek a burgonya termesztőknek az utóbbi években egyre több fejtörést okoznak.
A nagyon új fajtákkal most ismerkedtek a jelenlévők, de a jövő titka, hogy milyen fajták és mikor kerülnek termesztésre Csíkban.Virág György, Csíkkozmás alpolgármestere bemutatta a Csíkkozmási Burgonyaszövetkezet történetét.
A szövetkezet megalakításának célja az Alcsíkon és főleg Kozmáson megtermelt burgonya értékesítésének segítése. Megvitatásra kerültek olyan részletkérdések, mint például a szövetkezeti tagok kifizetése, a pityóka átvevési ütemterve (mert nem mindegy októberben veszik át, vagy áprilisban a pityókát). Olyan kérdések is felmerültek, mint hogy mi történik, hogyha a termelők szerződést kötnek a Szövetkezettel és mégis másnak adják el a pityókát előnyösebb értékesítési lehetőség miatt.
Mindezek megvitatás alá kerültek, közös elképzelések születtek.Továbbá a megbeszélés részét képezte a Szövetkezet pénzügyi helyzete, ezért javasolta Balázs Rudolf úr, hogy a Szövetkezet működjön termelői csoportként, hogy megkaphassa azon támogatásokat, amelyek a termelői csoportoknak lehívhatók.
A Szövetkezet szerződéskötés előtt áll a Merkúr üzletlánccal és most indították el a tárgyalásokat a REWIS üzletlánccal is.Továbbá javaslat hangzott el arra, hogy a burgonyát vásárolja fel a szövetkezet a gazdáktól és értékesítse, így neki maradhat az az árrés, amit a kettő közti különbség jelent. (Az volt az álláspont, hogy a gazdákat eltávolítaná a Szövetkezettől és csak kereskedelmi célja lenne az egésznek.)
A Vacsárcsi Közbirtokosság tervei között szerepel egy burgonya értékesítési szövetkezet létrehozása a térségben, ezért szakmai segítséget kér a Kozmási kollégáktól, és arra kéri adják át tapasztalataikat, meglátásaikat, hogy ők is el tudják indítani a szövetkezetet.
Mindannyian egyetértettek azzal, hogy felcsíkon, középcsíkon és Gyergyóban is jó lenne ilyen értékesítési szövetkezeteket létrehozni, majd megfelelő időben egységesen fellépni az értékesítési piacon.

A II. szekcióülésen a állattenyésztés, konkréten a szarvasmarha- és juhtenyésztés volt a téma. A legnagyobb érdeklődésnek örvendett témakört (53 jelentkező) dr. Sólyom Gizella állattenyésztő mérnök, a Hargita Megyei Állatnemesítő és Szaporodás-biológiai Hivatal igazgatóasszonya a szarvasmarha-nemesítésről tartott vitaindító előadása nyitotta. Gyakorlati tanácsokkal látta el a gazdákat, a nemesítésnél szem előtt tartandó szempontokról, mint például: milyen mutatókat kell nézni bikavásárlásnál (10 lej körül lehet olyan apaállatot választani, amely fajjavításhoz vezet), miért fontos a nemesítésnél, hogy az állomány törzskönyvezett legyen, miért nem szabad hagyni a gazdákat a húsmarha- tenyésztés irányába elmenni, stb. Tájékoztatta továbbá a jelenlevőket a törzskönyvezéssel kapcsolatos újdonságokra, miszerint 2010. január 1-től a törzskönyvezés a tenyésztő egyesületekre van ruházva.

Juhászat témában dr. Gál József tartott vitaindító előadást. Véleménye szerint a juhnál jobb állat vidékünkön nincs, csak megfelelő hozzáértés kell, tudatos tenyészkiválogatási munka és célirányú párosítás. Az EU-ban úgy tudjuk elfogadtatni magunkat, mint termelők, ha próbáljuk megőrizni azt, ami a miénk (cigája és curkán vagy csigaszarvú racka), valamint kisfeldolgozó egységek beindítását kellene szorgalmazni, ellentétben az EU-ra jelenleg jellemző belterjes tej- és tejtermék előállítással. Szó esett arról is, hogy termelékenység, küllem és növekedés terén elég sok elveszett, míg régen egy juh haszna 9,5 kg sajt volt, ma már 6-7 kg-ról beszélünk. Továbbá a juhgazdaságokban támogatni kellene a berbécstartást (pl. 1-2 kg sajtot megérdemelne a berbécstartó is).

Fekete Endre, a megyei szövetség titkára, az egyesületek szerepét hangsúlyozta, felvetette egy közös üzlethelyiség bérlésének lehetőségét, ami egyesület szinten működne, így a jövedelem direkt a gazda kezébe kerülhetne. Tájékoztatta továbbá a jelenlevőket a megyei szövetség mostani helyzetéről, arról hogy 8 aktív tagja van ennek a szövetségnek, csatlakozott az országos federációhoz, egyelőre a termelésellenőrzést, távlatilag a törzskönyvezést is végezheti.

III. szekcióülés - bio- és ökotermelés
Miklós Levente.- a Mezőgazdasági Szaktanácsadói Ügynökség részéről köszönti a megjelenteket, a bio- és ökotermelés jelentőségét hangsúlyozza.
Kádár Imre.- Ki kell aknázni az összefogás lehetőségeit! Példaként hozza fel a Premium Hungaricum Egyesület tevékenységét. Egyesületük azzal a céllal létesült, hogy összefogja a Kárpát Medence mindazon kis- és középméretű élelmiszeripari és kapcsolódó vállalkozásait, amelyek egyedülálló minőséget állítanak elő, és amelyek fennmaradása meggyőződésük szerint pótolhatatlanul hozzájárul az egyetemes emberiség gasztronómiai és kulturális örökségéhez. Kiemelt célja az egészséges életmód támogatása olyan termékek előtérbe helyezésével, amelyek természetes alapanyagokból és környezetbarát tehnológiával készülnek.
Hangsúlyozta, hogy Erdély ökológiai tisztasága még érintetlen, ezt az induló kisvállalkozók, illetve a bio- és ökotermelésre átálló gazdák, most kell kihasználják.Babiják Kálmán.- a bio- és ökotermékek értékesítésének két alapszabálya, az innováció és brand építés. Száraztészta gyártásban szerzett tapasztalatát osztotta meg a hallgatókkal, kihangsúlyozva a csomagolás, küllem fontosságát, a nyomonkövethetőség lényegét, a védjegyek kitűzése által nyújtott előnyt.
Willy Schuster.- a szövetkezetek létesítésére kell öszpontosítani. Székelyföldön nagy hagyománya van a szövetkezeteknek, arra kell törekedni, hogy a termelők újra visszanyerjék bizalmukat ezek iránt. Hosszú távon kell gondolkodni, az együtműködésnek egyik fontos lépése a szövetkezetekbe való tömörülés.
Márton István.- a kérdés az, hogyan tudnánk leghatékonyabban segíteni a gazdákkon? Nálunk annyira alacsony léptékű a biotermék termesztés, ezért sajnos bio és ökotermék értékesítésről eddig még nem beszélhettünk. 
Hompoth Lóránd.- a Hargita Népe munkatársaként felhívja a figyelmet, hogy a termelőknek nincs kellő információjuk arról, hogy mit jelent a “bio” mit jelent az “öko”sokan jogtalanul használják ezeket a védjegyeket. A gazdák továbbá kérdéseket tettek fel Willy Schuster úrnak, paktikus megoldásokat kerestek problémáikra. A  téma annyira érdekesnek bizonyult, hogy a beszélgetés késő estig kihúzódott.
Márton István.-  megköszöni az előadók bemutatóját, a résztvevők aktív hozzászólását.

Készítette:
Ábrahám Emma
Blága Csilla
Zakariás Edit